A Magyar Patrisztikai Társaság alapszabálya

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 1. §. A Társaság

a) neve: Magyar Patrisztikai Társaság;

b) székhelye: Budapest, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, H‑1053 Budapest, Ferenciek tere 7/8, III. lépcsőház, II.emelet;

c) működési területe: Magyarország.

2. §. A Társaság hivatalos nyelve a magyar, külföldi viszonylatban azonban idegen nyelveket is használhat.

3. §. A Társaság pecsétje: köralakban "Magyar Patrisztikai Társaság", középen: "Budapest". A Társaságnak jelvénye nincs.

4. §. A Társaság célja: az egyházatyák tanításának és általánosságban az ókori kereszténység történetének, írott és tárgyi kultúrájának tudományos szintű kutatása és megismertetése az érdeklődők szélesebb köreivel. Feladatának tekinti az ókeresztény egyház‑ és társadalomtörténet, a teológiai és filozófiai gondolkodás, a liturgia, a művészet, a nyelv és a zene tanulmányozását, az ókeresztény kultúra más ókori vallásokhoz való viszonyának, hatásának és recepciójának vizsgálatát. Törekszik arra, hogy az ezeken a területeken folyó kutatásokat összefogja, azoknak fórumot teremtsen. Kiemelt célkitűzése, hogy az ókeresztény szerzők alkotásait magas színvonalú fordítások útján megismertesse.

5. §. A Társaság e célok megvalósítására egyebek mellett:

a) felolvasó üléseket tart, amelyeken az előadók a külföldi tudományos kutatások eredményeit is felhasználva saját kutatásaik eredményéről számolnak be;

b) konferenciákat rendez a 4. §‑ban említett tudományterületeken elért eredmények megismertetésére, a szakkérdések megvitatására;

c) a 4. §‑ban szereplő tárgykörökben közreműködik a fordítások és más publikációk megjelentetésében, konferenciáinak anyagát kiadja;

d) kapcsolatot tart fenn a külföldön tevékenykedő magyar, patrisztikával foglalkozó szakemberekkel, valamint a rokon tudományszakokat művelő hazai és külföldi társaságokkal és intézményekkel ‑ a hazaiak közül elsősorban a Bizantinológiai Intézeti Alapítvánnyal, a Magyar Filozófiai Társasággal és a Magyar Ókortudományi Társasággal, a külföldiek közül pedig a Nemzetközi Patrisztikai Társasággal (International Association for Patristic Studies) ‑, továbbá különösen szorgalmazza az együttműködést a patrisztikai stúdiumokat saját vallási és tudományos hagyományaik szerint művelő egyházi tudományos intézményekkel;

e) működéséről és szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolóiról honlapján rendszeres tájékoztatást nyújt.

6. §. A Társaság képviseletét az Elnök, akadályoztatása esetén pedig a Titkár látja el. A bankszámla felett a rendelkezési jogot az Elnök és a Titkár együttesen gyakorolja.

 

II. A TÁRSASÁG TAGJAI

 7. §. (1) A Társaság tagjai rendes és tiszteletbeli tagok.

(2) Rendes taggá választható minden nagykorú személy, akit a patrisztika ügye érdekel és aki a Társaság célkitűzéseit elfogadja. A rendes tagokat a Társaság két tagjának ajánlása és a Titkár véleményes jelentése alapján az Elnökség szótöbbséggel veszi fel. A rendes tagok évi tagdíját a Közgyűlés állapítja meg. A határokon túli magyar tagok és az egyetemi hallgatók a tagdíj 50%‑át fizetik.

(3) Tiszteletbeli taggá választható minden olyan személy, aki a patrisztika terén vagy a Magyar Patrisztikai Társaság célkitűzéseinek megvalósításában kiváló érdemeket szerzett és a Társaság különös díszéül szolgál. A tiszteletbeli tagok jogállása ‑ azzal a különbséggel, hogy a Társaság tisztségeire nem választhatók, a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, tagdíjat fizetni pedig nem kötelesek ‑ megegyezik a rendes tagokéval.

8. §. Minden tagnak joga van részt venni a Társaság nyilvános ülésein, új tagokat ajánlani és a Társaság nyújtotta kedvezményeket igénybe venni. A rendes tagoknak ezenfelül szavazati joguk van és a Társaság tisztségeire megválaszthatók.

9. §. A Társaság minden tagja köteles a Társaság célkitűzéseit tőle telhetőleg támogatni, a rendes tagok pedig kötelesek évente tagdíjat fizetni.

10. §. (1) A tagság megszűnik: elhalálozás, kilépés, törlés és kizárás által.

(2) A kilépést az elnökségnek írásban kell bejelenteni, a tagdíjfizetési kötelezettség azonban a kilépés évének végéig fennmarad.

(3) Az Elnökség törölheti a tagok sorából azt a rendes tagot, aki tagdíját az év folyamán felszólítás ellenére sem fizette meg. A Társaság erről a tagot írásban értesíti. Ha a tag a törléstől számított három hónapon belül az elmaradt tagdíjat megfizeti, tagságát visszanyeri.

(4) Az a tag, aki magatartásával a tagságra méltatlanná vált, vagy aki a Társaság célkitűzéseivel nyilvánvalóan ellentétbe került, az Elnökség határozata alapján a tagok sorából kizárandó.

(5) A törlés vagy kizárás ellen az érdekelt tag ‑ halasztó hatály nélkül ‑ a következő Rendes Közgyűléshez fellebbezhet.

 

III. A TÁRSASÁG SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

 11. §. A Társaság intéző szervei a Közgyűlés és az Elnökség. A Társaság pénzügyeinek intézésére ezenkívül Pénztáros és Számvizsgáló Bizottság működik.

 

1. A Közgyűlés

 12. §. (1) A Közgyűlés a Társaság legfőbb egyetemes szerve, összehívása az Elnök feladata.

(2) Rendes Közgyűlést a Társaság évenként egyszer tart.

(3) Rendkívüli Közgyűlést akkor kell összehívni, ha ezt a tagok egyharmada írásban kéri, ill. az Elnökség kifejezetten kívánja.

13. §. A Közgyűlés helyét, idejét és napirendjét az elnökségnek a tagokkal annak megtartása előtt legalább tizenöt nappal írásban közölni kell. A Közgyűlés helyét és időpontját a Társaság honlapján öt nappal az ülés kezdete előtt közzé kell tenni. A Közgyűlés további napirendi pontjaira a tagok az ülés előtt nyolc nappal az Elnökségnek tehetnek javaslatot.

14. §. A Közgyűlést a Társaság Elnöke vezeti, és minden tag tanácskozási és felszólalási joggal részt vehet rajta. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, kivéve a tag kizárásáról történő tanácskozást.

15. §. A Közgyűlés határozatképességéhez a szavazásra jogosult tagság felének és még egy főnek a jelenléte szükséges. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagok kis száma miatt nem határozatképes, ugyanazzal a napirenddel az eredeti közgyűlési meghívóban szabályozott módon újabb Közgyűlést kell összehívni, amely az eredeti Közgyűlés napjának egy későbbi időpontjára is meghirdethető. Ez a Közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban el re tájékoztatták.

16. §. A Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén a levezet  Elnök szavazata dönt. Az alapvető kérdésekben, mint az Alapszabály módosítása, vagy a Társaság feloszlásának vagy egyesülésének kimondása, és ilyenkor a Társaság vagyonának hovafordítása kérdésében hozott határozatokhoz a Közgyűlésen jelen lévő tagok kétharmadának hozzájárulása szükséges.

17. §. A szavazás általában nyílt; titkos személyi kérdésekben, valamint akkor, ha ezt a jelen lévő tagok egyharmada kifejezetten kéri.

18. §. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörei:

a) az Elnökség, a Pénztáros és a Számvizsgáló Bizottság megválasztása;

b) a költségvetés és a zárszámadás elfogadása, az éves elnökségi beszámoló jóváhagyása;

c) a Pénztáros, ill. a Számvizsgáló Bizottság részére a felmentvény megadása;

d) a tagdíj éves összegének megállapítása;

e) a tiszteletbeli tagok megválasztása az Elnökség előterjesztése alapján;

f) az Elnökség hatáskörét meghaladó fontosabb ügyekben való döntés;

g) a fellebbezések elbírálása;

h) az Alapszabály módosítása;

i) a más társadalmi szervezettel való egyesülésről, ill. a Társaság feloszlásáról és vagyona hovafordításáról való döntés.

19. §. Minden tisztségre folytatólagosan csak háromszor lehet valakit megválasztani. E szabály alól egyedül a Pénztáros kivétel, aki korlátozás nélkül újraválasztható.

20. §. A Közgyűlésen a Társaság működéséről a Titkár, vagyoni állapotáról a Pénztáros, ill. a Számvizsgáló Bizottság jelentést tesz.

21. §. A Társaság éves beszámolóját a Közgyűlés kétharmados többséggel hozott határozatával hagyja jóvá. A Társaság éves beszámolója nyilvános, azt a Társaság honlapján teszi közzé.

22. §. A Közgyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyzői teendők ellátásával megbízott személy végez. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent tagok neveit is. A jegyzőkönyvet az Elnök és a jegyző írja alá, és a Közgyűlésen részt vett és az Elnök által kijelölt két rendes tag hitelesíti.

 

2. Az Elnökség

 23. §. Az Elnökség a Társaság állandó jellegű vezető és ügyintéző szerve, amely Elnökből, Titkárból és öt elnökségi tagból áll.

24. §. Az Elnökség tagjait a Társaság Rendes Közgyűlése két évre választja meg titkos jelöléssel és titkos szavazással. A szavazócédulán az Elnök, a Titkár és az öt elnökségi tag nevét kell feltüntetni, megválasztottnak pedig az egyes kategóriákban a legtöbb szavazatot kapott jelöltek tekintendők. Az Elnökké és Titkárrá meg nem választott jelöltekre leadott szavazatok esetükben elnökségi tagra leadott szavazatnak minősülnek. A szavazatok egyenlő száma esetén az Elnök szavazata dönt. Ha a tisztségek valamelyike megüresedik, a legközelebbi Közgyűlésig az Elnökség gondoskodik a helyettesítésről.

25. §. Az Elnökség határoz a Társaság életét érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos határkörébe, különösen:

a) dönt a rendes tagok felvétele, törlése és kizárása tárgyában;

b) javaslatot tesz a Közgyűlésnek a tiszteletbeli tagok megválasztására;

c) előkészíti a Közgyűlésre tartozó ügyeket.

26. §. Az Elnökség kötelessége a pénztárt a Számvizsgáló Bizottság tagjaival időnként megvizsgáltatni.

27. §. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, határozatképességéhez az Elnök és a Titkár, valamint legalább három elnökségi tag jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlő száma esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség határozatai ellen a következő Rendes Közgyűléshez lehet fellebbezni.

28. §. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az Elnök és a jegyzőkönyv vezetője ír alá.

29. §. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer az Elnök hívja össze írásban, a napirend közlésével.

 

Az Elnök

 30. §. Az Elnök a Társaság képviselője a hatóságok és más hivatalos szervek felé, befelé pedig irányítja a Társaság működését. Ennek körében:

a) a Titkárral együtt a Társaság nevében aláírja a szerződéseket és okiratokat;

b) az Elnökség jóváhagyásával tisztviselőket vehet fel;

c) utalványozza a fizetéseket (a költségvetésben nem szereplő célokra azonban csak elnökségi határozat alapján utalványozhat);

d) bármikor felülvizsgálhatja a pénzkezelést, mindenkor betekinthet az ügyviteli könyvekbe és számadásokba;

e) dönt arról, hogy melyik szervnek kell eljárnia olyan esetekben, amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik;

f) összehívja a Közgyűlést, ill. az Elnökség üléseit és azokon elnököl;

g) ellenőrzi az Elnökség határozatainak végrehajtását.

31. §. Az Elnököt akadályoztatása esetén elsősorban a Titkár, másodsorban az erre kijelölt elnökségi tag, kijelölés híján pedig a legidősebb elnökségi tag helyettesíti.

 

A Titkár

 32. §. A Titkár intézi a Társaság ügyeit, s mint ilyen a Közgyűlések és az elnökségi ülések rendes előadója. Az Elnökkel egyetértésben intézkedik, s az Elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti. A Közgyűlésen beszámol a Társaság működéséről.

33. §. A Titkár feladata elsősorban:

a) a Társaság levelezésének intézése;

b) a felolvasó ülések tárgyairól való gondoskodás, az ülésekre szóló meghívók szétküldése;

c) a Pénztáros segítségével a tagok nyilvántartása;

d) a Társaság iratainak és pecsétjének őrzése;

e) az Elnökkel együtt a dokumentumok (számlák) aláírása.

 

3. A Pénztáros

 34. §. A Pénztáros anyagi felelősséggel kezeli a Társaság vagyonát és pénzügyi iratait. E körben:

a) gondoskodik a tagdíjak és egyéb díjak beszedéséről;

b) a bevételekről és kiadásokról könyvet vezet és jelentést tesz a Közgyűlésnek, ill. az elnökségi üléseknek;

c) minden pénztári bevételt nyugtázni köteles, kifizetéseket pedig csak az Elnök utalványozása alapján folyósíthat;

d) a vagyonkezelésre vonatkozó okmányokat és számadásokat megőrzi.

35. §. A Pénztárost a Közgyűlés jelöléssel és titkos szavazással egy évre választja meg, egyszerű szótöbbséggel.

 

4. A Számvizsgáló Bizottság

 36. §. (1) A Számvizsgáló Bizottság egy Elnökből és két tagból áll, akik más tisztséget nem viselhetnek.

(2) A Számvizsgáló Bizottság feladata a Társaság vagyonkezelésének, könyvelésének és számadásainak ellenőrzése.

(3) A Számvizsgáló Bizottság az év folyamán többször, bármikor végezhet ellenőrzést, amelynek eredményéről évente egyszer a Közgyűlésen írásban jelentést tesz. Minden szabálytalanságot haladéktalanul jelenteni köteles az Elnökségnek.

37. §. A Számvizsgáló Bizottság Elnökét és tagjait a Közgyűlés jelöléssel és titkos szavazással egy évre választja meg. A legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a Bizottság Elnöke, a következő két jelölt pedig annak tagjai. A Számvizsgáló Bizottság működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.

 

IV. VEGYES RENDELKEZÉSEK

 38. §. A Társaság megszűnik, ha:

a) feloszlását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja;

b) más társadalmi szervezettel egyesül vagy abba beolvad;

c) a bíróság feloszlatja.

d) a bíróság megszűnését megállapítja

 

 

Budapest, 2002. március 13.                                                                 Nemeshegyi Péter

                                                                                                                    Elnök